Gyógytornász, Rehabilitációs orvos, Budapest, I. kerület 11 orvos - további: Mozgásszervi rehabilitáció

Életünk során rendkívül fontos a testi-lelki egészségünk megőrzése, melyhez segítséget nyújthat Önnek az Evital Park. Az Evital Park 2007-ben kezdte meg működését Kispesten, azonban a folyamatos fejlesztések és a vendégeink igényeinek magas szintű kielégítése megkövetelte a bővítést, melynek következtében az Evital Park 2012-től az I. kerületi Naphegyen nyitja ki újra kapuit. Új szalonunkban a professzionális gépi kezeléseink mellett, masszázs és bőrgyógyász- kozmetológiai kezelések is megtalálhatóak. Teljes körű szolgáltatást kívánunk nyújtani mindazoknak a Nőknek és Férfiaknak, akik egészségbeli, bőr vagy súlyproblémáikat nem fájdalmas sebészeti beavatkozással kívánják orvosolni. Az alakformálás és az egészségmegőrzés területén, az orvosi tapasztalatot a legmodernebb technikákkal ötvözzük, mely folyamat során látványos és hosszú távú eredményeket érhetünk el. Szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező bőrgyógyászunk Dr. Nagy Éva a szalon szakorvosa, a klasszikus és az esztétikai dermatológiával is foglalkozik. Kozmetikusunk Lantos Gabriella volt olimpikon vívó a természetes Dermaflora termékekkel kényezteti vendégeit. Minden kedves régi és új Vendégünket szeretettel várjuk az új, kellemes környezetet nyújtó Evital Parkban!

1993-ban a SOTE Egészségügyi Főiskolai Karán szerzett gyógytornász diplomát. Az egyetemi évek után az ORFI sebészetén, majd belgyógyászatán dolgozott. 1998-tól a házi betegellátásban végez gyógyító tevékenységet. Traumatológiai, ortopédiai és neurológiai betegek rehabilitációját végzi.
McKenzie ABC tanfolyam, Mulligan manuálterápiás tanfolyam, idegmobilizációs tanfolyam, Kineziotape tanfolyam és a Schrott I-II tanfolyam elvégzésével büszkélkedhet.

Folyamatosan bővülő rendelőnk 2007-ben azzal a céllal jött létre, hogy pácienseink a legkiemelkedőbb ellátásban részesüljenek a legújabb eszközök, módszerek segítségével nyugodt, otthonos környezetben. Hasonló problémákkal érkező páciensek számára más-más kezelés lehet a célravezető, ezért minden esetben személyre szabott kezelési tervet készítünk, több lehetőséget kínálva az előnyök-hátrányok ismertetésével, hogy a lehető legtöbb információ birtokában dönthessenek kezelésükről. A fejlődő technikai és biotechnikai eljárásoknak, módszereknek köszönhetően ma már a fogászati ellátás nem csupán a fájós fogra fókuszál. Egyszerre javítani a külső megjelenést (mosolyesztétika), gyógyítani és fenntartani az egészséges állapotot – rendelőnkben nap mint nap ezt a célt szolgáljuk.

A rendelő központi, könnyen megközelíthető helyen a várhegy lábánál található. A bejárat az utcáról nyílik az épület (Hattyúház) boltíve alatt, a felső, a garzonház felőli főkapunál. Az épület már messziről észrevehető, jellegzetes, terméskőből van kirakva. A váróhelyiség tágas, elegáns, a bútorok egyedi tervezésűek, kovácsoltvasból készültek. A vizsgálóhelyiség szintén tágas, szellős, felszereltsége megfelel a mai kor követelményeinek.

Mióta kinőttem a gyerekkorból az egészségügyben tanulok és dolgozom. Ápolónőként kezdtem (Korányi S. Eü. szki, Miskolc), majd tudásomat a főiskolán (DOTE-EFK, 2001-2005.) gyarapítottam tovább. A diploma megszerzése után az otthonápolás területén helyezkedtem el és azóta is ebben dolgozom. Az évek során megszerzett tudás és szakmai tapasztalat mellett, megtanultam pozitív gondolkodásommal hatni az emberekre, mert hiszem, hogy a testünk csak úgy gyógyulhat eredményesen, ha a lelkünk békés és kiegyensúlyozott.

A Gellért hegy lábánál létesült első települések kialakulásában közrejátszott a meleg vizű források közelsége (pl.: a mai Árpád-, Rákóczi-,Musztafa-, Gül Baba-, Beatrix-, Mátyás király forrás) A települések meglétét a korábbi ásatások is bizonyították. 1957-ben egy eraviszkusz település maradványait találták meg a Rudas fürdő Attila kútjának közelében. A Gellért hegy környékének fejlődése IV. Béla király idejében kezdett kibontakozni a tatárjárás után. A johannita lovagok ezen a környéken építettek ispotályt fürdővel együtt a mai Rudas fürdő helyén. 1458-tól Mátyás király uralkodásának ideje alatt több fürdő építésére került sor például a Rácz fürdőére, melyet fedett folyosó kötött össze a királyi várral. 1541-ben Buda megszállásakor a törökök a régi épületek köveit felhasználva építettek mecseteket, fürdőket. A fentebb említett ispotály a török hódításkor még állt, amit átalakítottak és fürdőként használták a Rudas fürdő megépítéséig. A Rudas fürdő 1566 – 1572 közötti felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető, amely olyan mértékben sikerült, hogy a fürdőt a mai napig folyamatosan használják, kisebb javításokkal. A Rudas fürdő ilidzsa típusú fürdő volt, amely a források vizének hasznosításával épült. Az ilidzsa (termálfürdő) jellegű török fürdők központi részét a medence foglalta el, amely termálvizekre épült, a hamam (gőzfürdő) típusú fürdők központjában pedig egy izzasztókő volt található. Az ilidzsa fürdő eredeti állapotában rendelkezett egy nagyméretű előcsarnokkal, itt öltözhettek át a vendégek és ezen a helyen lehetett teázni, kávézni, pipázni. Ezután következett az átmeneti helyiség, ahol a fal melletti padkákra ülhettek és csorgó kutakból vizet locsolhattak magukra a fürdőzők. A forró helyiség falai mentén szintén voltak csorgó kutak és ebben a helyiségben helyezkedett el középen a medence. A forró helyiségekből nyíltak a magánfürdők, ahol muszlim szokás szerint szőrtelenítést végeztek. A Rudas fürdő épületének magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere, amelynek oszlopos kialakítása ritkaság, és kisebb változtatásokkal a mai napig a fürdő alapja. Az oszlopokra támaszkodik a felülvilágítókkal áttört félgömb kupola. A kupolatér négyzet alaprajzú tér, sarkain negyed gömb kupolákkal, alattuk sztalaktit boltozattal, amely a török építészetre jellemző lépcsőzetes kialakítással készült. A fürdő török kori neve a „Zöld oszlopos fürdő”, melyet a régészek szerint a ma már nem álló zöld oszlopról kaphatta (az oszlop helyét nem találták meg, de a falakba építve még ma is láthatóak zöld kövek). Jelenlegi nevének kialakulásáról több vélemény is felvetődött. A lehetséges változatok egyike, hogy a kompkikötő rúdjáról kapta a nevét, más vélemények szerint azonban a környéken élő rácok által használt Rudna ilidzse (ásványos fürdő) névből alakult ki a Rudas elnevezés. A 2004-ben megkezdett átépítési munkálatok nagymértékben érintették a fürdő területét és gépészetét. A törvényi szabályozásoknak megfelelően a rekonstrukció előtt a műemléki jellegre való tekintettel régészeti és falkutatási vizsgálódásokra került sor. A falak kutatásánál előkerültek a beépített török kerámia vízvezetékek, amelyek a medencébe, illetve a csorgókutakba vezették a vizet, ahonnan kis kőmedencékbe (kurnákba) folyt tovább. A kerámia vízvezeték nyomvonala végig követhető a fürdő falazatában. Evlia Cselebi világutazó magyarországi utazásairól írt könyve szerint nyolc csorgókút volt a kupolatérben, amiből hétnek sikerült is meghatározni a helyét, míg a csorgók alatti kurnákból három darab került elő. A lebontott csempeburkolat és vakolat alatt több helyen is megmaradt a török vakolat, amely rózsaszínű. A törökországi fürdők egy részét Iznikből származó csempékkel burkolták, ám a törékeny anyagokat csak nagy veszteségekkel lehetett a hódoltsági területekre szállítani, valószínűleg ezért alkalmazták a török építők a vörös márványt imitáló vakolást. A mai vizes masszírozó falazatában megtalált két falfülke is a vörös vakolat maradványait őrzi. A medencetér falában a török fürdőkre jellemző, a falak mentén körbefutó padka nyomára is rábukkantak a régészek, melynek magasságát a lepusztult török vakolat magassága mutatta meg. A tény, hogy a körben előkerült a padka nyomvonala, bizonyítja, hogy a török korban csak a mai nagymedence létezett. A falkutatások során az is kiderült, hogy a török falakat eltérő színű és méretű faragott kváderkövek (négyszögletesre faragott, szabályos formájú építőkő) közé rakott törtkőből emelték, amikbe merevítő gerendarácsokat építettek be erősítés céljából. A boltozatok vizsgálata bebizonyította, hogy azok is török-koriak, beazonosíthatóak voltak a hatszögletű bevilágítók, és a téglaboltozaton megmaradt az eredeti vakolat, ami itt is rózsaszínű volt. A padlószint alatti feltárások révén a már említett Eraviszkusz településhez tartozó leleteket is találtak a kupolatérben, melyek többségét kerámiák adták, de állatcsontok is előkerültek. Több helyen középkori épületmaradványokra (kőfalak) bukkantak, de megtalálták a medence csorgójához vezető török kerámia vízvezetéket és a medencéből vizet elvezető kőcsatornát is. Előkerült több mint 300 db facölöp is, melyek arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a nyolcszögletű medence megépítésekor a laza talajt ezekkel erősítették meg (hasonló cölöpöket a Duna felé eső falak alapozásánál is használtak a törökök, így stabilizálták az épületet a vizenyős talaj végett. Ásatást folytattak az udvari részen is, itt egy barokk malom falaira bukkantak, ami már egy 1712-es rajzon is szerepelt. A régi udvarrész beépítésével létrejött egy üvegtetős folyosó, amelyen végighaladva láthatóak a korábban elfalazott kör alakú ablakok és a saroknál a falban a török kori vízvezeték egy darabja is (kerámia vízvezeték a hideg merülő medencénél is látható). A csorgókút alatt megtekinthető a kis kőmedence, amelyhez a törökök nem használtak kifolyónyílást, a víz a peremen túlcsordult, lefolyt a padlóra, ahonnan kis vályúkkal vezették el a csatornákhoz a felesleges vizet. A török hagyomány folytatódik a kötényes fürdőzéssel, és a felújítások óta már a hölgyek is igénybe vehetik a gőzosztály szolgáltatásait keddenként (női nap), illetve a hétvégeken (társas fürdőzés fürdőruhában). A ma már gőzfürdőnek tartott Rudas fürdő török kori részét felépítése óta gyakorlatilag folyamatosan használják, bővítik, átalakítják, de jellegzetessége és értéke változatlan.

Gyógytornász,Manuálterapeuta,McKenzie Terapeuta, Craniosacralis terapeuta